A Pendragon legenda

Magyar kalandfilm.

A Pendragon legenda

Tartalom, rövid leírás:

Nem tudom ki milyen érzésekkel ül le a képernyő elé, amikor egyik kedvenc könyvének a filmváltozatát készül megnézni, de számomra soha nem a legkellemesebb élmény. Mindig sorba veszem a könyv azon részleteit, momentumait, amiről nem igazán tudom elképzelni, hogy miképp tudják filmvásznon megjeleníteni, érzékeltetni. Ebből a szempontból a Pendragon legenda filmváltozata kellemes csalódás.

Bár azt le kell szögezni, hogy a film bizonyos értelemben “kiegészítője” Szerb Antal klasszikusának, ugyanis teljesen értelmezhetetlen, a regény ismerete nélkül. Az igencsak fordulatos eseményeket lehetetlen követni, ha valaki soha nem vette kezébe a könyv változatot. (A film megnézése után olvasgattam az alkotással kapcsolatos fórumokat. Arról mindenhol panaszkodtak páron, hogy nem ismerték a regényt előtte, és nem is értették a filmet.) A könyv változat rendkívüli szövevényes fordulatos krimi (vagy annak a paródiája?), a mozgóképes változat természetesen sokszor egyszerűsít. Ez egyáltalán nem zavaró, mégis elengedhetetlen a regény ismerete. Anélkül nem érthető miért küldi az earl Bátky János Londonba, honnan és hogyan kerül elő az álruhába bújt Lene és Osborne, és miért nevezi Asaph Pendragon Bátky Jánost Benjamin Avravanelnek. Mesteri, ahogy Lenglet de Fresnoy kéziratának eseményeit időnként “odabiggyesztik” egyes jelentek közé, de Szerb Antal mesterművének elolvasása nélkül, a néző minden bizonnyal csak kapkodja a fejét, hogy kik ezek az alakok, akik rizsporos parókában sötét katakombák mélyén rohangálnak.

A regény olvasói tudják: a mesterműt azért (is) letehetetlen letenni, mert nehéz eldönteni, hogy mi a műfaj: krimi, horror, vagy paródia. De mégsem tűnik katyvasznak, sikerül az a döbbenetesen nehéz feladat, hogy egyszerre legyen félelmetes és vicces. A filmre is igazak ezek a megállapítások, a néző hol borzong, hol nevet, mégis szerves egészet alkot.

A film élvezeti értékéhez nagyban hozzájárulnak a színészek. Nem meglepő, végigfutva a stáblistát, minden “nagy név” felfedezhető a hetvenes évekből. A regényben a humor fő forrása a karikaturisztikus karakterek. Ebből a szempontból a film nem csalódás. A főszereplő Bátky János alakítója, Latinovics Zoltán, “hozza a kötelezőt”, a nagy műveltségű, ám a gyakorlati életben csetlő-botló tudóst. Majos Tamást, mint James Morvint már a második mondta után őszintén megutálja a néző, Moór Mariann pedig fantasztikus a modern nő karikatúrájának szánt Lene Kretzsch szerepében. Bevallom nekem a fimben nagy kedvencem Halász Judit. Az ő alakításban még jobban átjön a butuska, de mindenképpen tartalmasnak látszani akaró Cynthia alakja, mint a regény lapjain. Azért hiányérzet is marad az emberben ezen a téren. A könyvnek talán legmókásabb alakjában, Maloney-ban rejlő lehetőséget nem igazán használták ki a film alkotói. Connemara Háry Jánosa a filmben jóval kevésbé sikerült viccesre, mint Szerb Antal klasszikusának lapjain.

A film egy dologban próbál többet nyújtani a könyvnél: (és ez mindenképp hasznára válik): boncolgatja az erkölcs és a tudomány kapcsolatát. A XVIII. században, a “fény évszázadában” született meg az az gondolat, hogy a tudomány előbbre viszi az emberiséget, az akkoriban “sötétnek” nevezett középkor után elindul a fejlődés és a haladás. Ez az optimizmus a XX. században foszlott szerte, egyre inkább kétségessé vált az, hogy a tudomány az emberiség szolgálatában áll-e. A film eseményei az 1930-as években játszódnak. A regény is ekkor íródott. Ekkor kerültek Európában egyre másra hatalomra a diktatúrák, közelgett a második világégés. A könyv semmilyen formában nem reflektál erre. A film viszont igen. Nem a konkrét politikai eseményekre utal, hanem egy elvont, de a XX. század szörnyűségeivel összehozható kérdést igyekszik megfejteni: erkölcsös-e a tudomány, a tudós az emberiség javát szolgálja-e. Révész György filmje szinte az utolsó percig csak finoman adagolja kérdéskört, az egyes szereplők időnként -egymástól független jelenetekben- elmondják véleményüket, felvetéseiket a kérdéssel kapcsolatban. Earl Gwynedd a film utolsó harmadában többször beszél erről a problematikáról, a film eseményeinek alakulása szerint az ő véleménye is változik. Először arról beszél, hogy a rózsakeresztesek azért nem hozták a világ tudomására felfedezéseiket, mivel a féltek, hogy a kor nem áll olyan erkölcsi szinten, hogy jóra használják a tudást. Amikor rájön, hogy a rózsakeresztesek “feje”, Ashap Pendragon elrabolt egy kisfiút, mert emberáldozat kell a “Nagy Mű” elkészítéséhez, akkor keserűen mondja:”a tudós se lehet különb, mint a kor, amit amiben él”. A forgatókönyv írója Bátky János szájába adja azokat a mondatokat, amik leszögezik: az emberiség rosszra használja a tudományt. A következő -legutolsó- jelenetben az Earl és Bátky a balul sikerült fekete mágia színhelyéről menekülve összetalálkozik.


Itt az Earl elárulja: a tudományos kísérleteinek eredményeit nyilvánosságra akarja hozni, legyen az emberiség közkincse. “A kor moráljánál kell, hogy több legyen a tudós morálja”-mondja. A hangja rezignált, fogja a tudós Asaph Pendragontól megmentett kisfiú kezét, a háttérben lángol az ördögidézés színhelyéül szolgáló kastély. A történtek (a történelem) nem adnak okot a bizakodásra, de a film mégis azt mondja: remélni kell.

Szerző : R. S.

Rendező: Révész György
Forgatókönyvíró: Révész György
Író: Szerb Antal
Operatőr: Illés György
Zene: Ránki György
Vágó: Kerényi Zoltánné
Látványtervező: Romvári József
Jelmeztervező: Schaffer Judit
Díszlettervező: Sáritz József, Simonka Boldizsár

Szereplők:
Latinovits Zoltán (Dr. Bátky János)
Darvas Iván (Earl of Gwynmedrl)
Tímár Béla (Osborne Pendragon)
Halász Judit (Cynthia Pendragon)
Bujtor István (George Maloney)
Schütz Ila (Jenny)
Moór Marianna (Lene Kretzsch)
Tábori Nóra (Mrs. Burt)
Tordai Teri (Eileen St. Claire)
Kállai Ferenc (Dr. Rehmer)
Major Tamás (James Morvin)

Játékidő: 98 perc
Megjelenés: 1974.

Néhány kép:

A Pendragon legenda A Pendragon legenda A Pendragon legenda A Pendragon legenda

Képek : port.hu

Thanks for rating this! Now tell the world how you feel - .
Hogy tetszett?
  • Inkább nem
  • Talán
  • Nem rossz
  • Elmegy
  • Tetszik

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.