Coppola és a Keresztapa


Coppola és a Keresztapa

Tartalom, rövid leírás:

Akárhogyan is nézzük ezt a filmet, véleményünk mindenképpen van róla. A baljóslatúnak, ezáltal egészen egyedinek tűnő hangulat, a tompa, sötét színek uralma, a gyilkosságokkal széttöredezett családi élet mind-mind hozzájárult a Keresztapa című filmeposz világsikeréhez. A nagyszerű színészek játéka mellett a rendező, a zeneszerző személye sem volt akármilyen, noha Francis Ford Coppola fiatalon, 33 esztendősen kapta meg a Paramount Pictures-től a feladatot, hogy megrendezze Mario Puzo A Keresztapa című regényéből a filmet. A fiatal rendező nem volt még kifejezetten ismert Hollywood-ban és csak azért rendezhette meg ő a Keresztapát, mert a regény még nem lett olyan népszerű. Coppola saját bevallásából lehet tudni, hogy még néhány hónapig vár a Paramount a forgatással, biztosan nem ő rendezi a filmet. (Valószínűleg lemaradtunk volna egy mesterműről!)

A dundi hippire hasonlító, hatalmas szakállal megáldott Coppola próbafelvételek százait készítette el olyan színészekkel, mint Al Pacino, James Caan, Robert Duvall, Diane Keaton, Robert De Niro és még jó néhány ismert színésszel. Én úgy tudom, Marlon Brando találta ki az idős Vito Corleone fizimiskáját; száját belülről kitömte naranccsal, hátrafésülte a haját és az azóta már jellegzetes rekedtséggel kezdte mondani a szövegét. Coppola azt nyilatkozta nem is egyszer, hogy lenyűgözte Brando ötlete, hogy milyenre formálják a Keresztapa személyiségét, alakját. A próbafelvételek során Michael Corleone szerepére három embert is kipróbáltak: Al Pacino-t, James Caan-t, De Niro-t, mivel a Paramount nem akarta Pacino-t látni a filmvásznon, ugyanis az alacsony, jellegtelennek tűnő színészt nem tartották elég jónak. Coppola, aki vállán vitte az egész film készítését, száz meg száz harcot vívott, csak azért, hogy Pacino alakíthassa Michael Corleonét, és tudjuk, az eredmények abszolút őt igazolták.


Francis Ford Coppola tulajdonképpen egy az egyben lemásolta a regényt forgatókönyvnek, azonban az így is rendkívül hosszúra duzzadt film közel öt órás lett volna. A teljes film elkészültekor ezért jeleneteket vágta ki, ezzel rövidítve meg az egész történetet, amely így is háromórás. Olvastam a regényt, így nyugodtan nyilatkozhatok, hogy a Keresztapa olvasva is, nézve is lenyűgöző történet. Coppola képes volt még egyes párbeszédeket is átültetni a filmvászonra, ezzel megadva az egész eposz valódi erejét. A forgatókönyv írásában mindvégig segédkezett neki Puzo, ahogyan mind a három filmnél. Coppola nyilatkozatai szerint nagy A/4-es lapokra ragasztotta a regény lapjait, és az így keletkezett keretre írta a rendezői instrukciókat.

A zenét, amelyet az egész világon ismernek, Nino Rota szerezte, de Coppola édesapja, Carmine Coppola is szerzett nem egy kiegészítő zenét. Az idős Carmine zongorázik akkor is a filmben, amikor Sollozzo meggyilkolása után mutatják a cikkeket, hogy hogyan történtek a leszámolások, és mutatják a csapatokat, akik a matracokra vonultak; van egy jelenet, amikor Willy Cicci a zongorára támaszkodik, és hallgatja a kopaszodó gengszter játékát.

Coppola minden ízében szerette maga intézni a film ügyeit, ezért a családjából válogatott számos szereplőt, többek között a lányát keresztelik meg fiúként a történet végén, amivel párhuzamosan történnek a nagy leszámolások.

Thalia Shire, az egyetlen Corleone-lány Coppola unokahúga. A rendkívüli körültekintéssel, mégis hihetetlen alapossággal kiválasztott színészek méltó segítői lettek Francis Ford Coppolának, aki a Keresztapát a maffiafilmek császárává emelte.

A fentebb említett színek, megvilágítások, kamera beállítások Gordon Willis munkáját dicsérik. Ez az ember megteremtette a Keresztapa tökéletes hangulatát, a borongós, néhol a depresszió felé hajló sötét tónusú képekkel. Ennek a műnek minden ízében fellelhető kidolgozottságát híven tükrözi a fiatal Coppola zsenialitása, aki fiatal évei ellenére a filmtörténet egyik legjobb alkotását adta ki a kezei közül.

A történet egyébként abszolút egybemossa a jó és rossz fogalmát, a pólusok ebben a filmben nem figyelhetők meg. Az úgynevezett „rosszfiúkat” az különbözteti meg, hogy egy másik családhoz tartoznak, azonban mindegyik oldal gyakorta hozzányúl a gyilkosság eszközéhez. Ennek köszönhetően a film sokkal inkább lesz bemutató jellegű, mint gondolkodásra késztető, és bár az első film enyhén tereli a nézőket a maffia csodálata felé, alapvetően nincsenek mélyenszántó gondolatai.

Lehet nézni a Keresztapát maffiafilmként is, de egy hatalmas család történetének is lehet tartani, mindkét szemlélet megállja a helyét. Néhol zavaró, unalmas lehet a sok szövegnélküli rész a baljóslatú, egyedi zenével, szerintem épp ez adja meg ennek a filmeposznak a valódi értékét, egyediségét. Érdekes módon sokan hiányolják az agressziót a filmből. Egy maffiafilmben legyen agresszivitás, brutalitás, gyilkosság, folyjon a vér. Coppola ezt is átírta, oly módon, hogy a lehető legkevesebbre redukálta a gyilkosságok számát, és amennyire csak lehetett, kivette a filmből a brutális jeleneteket. Az én meglátásom szerint, ezzel is inkább adott valami pluszt a műnek, nem pedig elvett.

Bárki üljön is le a DVD elé, férfi vagy nő, fiatal vagy idős, a Keresztapa mindenképpen úthengerként fog átmenni az emberen. A számos Golden Globe-díj, és az Oscar-díjak megmutatják, mennyire lett sikeres ez az eposz, bár általában nem mindig az a jó film, amelyik rengeteg díjat besöpör. A körülbelül 6 millió dollárból létrehozott alkotás elnyerte a legjobb drámai filmnek járó szobrocskát, ezen felül Marlon Brando is megkapta szerepéért a jutalmat. Nino Rota világhíres zenéje úgyszintén Oscar-díjat ért. Öt Golden Globe-díj, valamint három Oscar lett a jutalma Puzo és Coppola művének, amely ennél természetesen sokkal többet ér. A filmben elhangzó dal mindenki számára ismerős lehet bármikor, valamint a Corleone név; nem egy mondat azóta legendássá vált. A Marlon Brando alakította Vito Corleone mai napig is a maffiafőnök egyik sztereotípiája. Talán nevezhetnénk a Keresztapát a maffiafilmek örökzöldjének is. A Szicíliából elmenekülő Vito családja hihetetlen magasságokba jut, az Egyesült Államok öt legkeményebb családjának egyikévé válik. A film végére a fiatal Michael Corleone teremti meg a Család abszolút egyeduralmát, ezáltal a filmet a siker és pusztulás váltakozásaként is lehet nézni.

Mindenképpen érdemes megnézni, legalább egyszer!

Szerző : Sz. Kovács Péter

Néhány kép:

Coppola és a Keresztapa Coppola és a Keresztapa Coppola és a Keresztapa Coppola és a Keresztapa
Coppola és a Keresztapa Coppola és a Keresztapa Coppola és a Keresztapa Coppola és a Keresztapa

Képek : imdb.com

Thanks for rating this! Now tell the world how you feel - .
Hogy tetszett?
  • Inkább nem
  • Talán
  • Nem rossz
  • Elmegy
  • Tetszik

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..