Fogadom (The Vow)

Színes, amerikai-brazil-francia-ausztrál-angol-német romantikus dráma.

Fogadom (The Vow)

Tartalom, rövid leírás:

Létezik örök szerelem? Leo, a szerelmes férj számára igen. A mostani kutatások szerint is. Nemcsak a szerelem fellángolásakor lehet magas a hormonszint (feniletilamin) a szerelmesekben. Vannak párok, akiknek 10 akár 20 év eltelte után is elég egy érintés és rózsaszín ködbe kerülnek. A filmbéli pár még csak 5 évet töltött együtt lángoló szerelemben. És ez a szerelem nem múlik! Sőt! Egyre boldogabbak, megszépülnek, ragyognak a szerelemtől. Őket nézve a néző hasonló boldogságra vágyik. Paige és Leo e szerelem kiválasztottai. Az esküvőjükön mindketten gyönyörű fogadást tettek. Igen megható jelenet volt. Paige: „Fogadom, hogy segítek, hogy szeress élni. Mindig gyöngéd leszek hozzád és lesz elegendő türelmem, hogy beszélek, amikor azt kell és hallgatok veled, amikor nem, hogy nem bánom, hogy nem szereted a ribizli tortát, hogy a szíved melegében élek és az lesz az otthonom.” Leo: „Fogadom, hogy őrülten szeretlek, akármilyen leszel is most és mindörökké. Sosem felejtem el, hogy ez egy életre szóló szerelem. A lelkem legmélyén tudni fogom, hogy jöhet bármi, ami elválaszt minket, mi mindig visszatalálunk egymáshoz.” És ezzel egymás hitvestársai lettek mindörökre, nemcsak házastársak, a legjobb barátok is.

Egy majdnem végzetes autóbaleset véget vetett ennek a földöntúli boldogságnak. Megrázó pillanat volt a teherautó ütközése a vasoszloppal. Paige nem sokkal előtte kapcsolta ki a biztonsági övét, hogy tutira teherbe essen, ott a kocsiban. A legszebb pillanatból a legrettenetesebb lett. Kirepült a szélvédőn, feje körül szilánkosra tört üvegdarabok záporoztak. Dermesztő látvány volt eszméletlenül heverő teste a motorház tetején. E végzetes pillanat fenekestül felforgatta az életüket, mert a kómából egy egészen más Paige tért vissza. Az élete megmaradt, de a korábbi énje meghalt. Az emlékei elszálltak. Leo még nem tudta, hogy közéjük áll az agykárosodása, részleges amnéziája. A pszichiáter javaslata, minél előbb visszatér az életébe, annál jobb.


Nincs a filmben siránkozás, hogy Istenem, miért velük történt ez? De nincs számonkérés, büntetés sem. A film igaz történet alapján íródott. A filmből hiányzott az igazságszolgáltatás. A filmbéli történetben a vétkes teherautó sofőrje nem kapta meg a büntetését. Az alkotók a romantikus történetre koncentráltak. Az érzelmekre. A szerelmesek között levő őszinte, tiszta, mély szeretetre, szerelemre és a tragédiájukra, a tragédia feldolgozására. Az egész film elsősorban Leo hősies küzdelméről szól felesége elveszített szeretetéért, szerelméért.

A baleset után Paige nem ismerte fel a férjét, csak a szüleire, a családjára emlékezett. Ő már nem a régi szerelmes Paige volt. Idegenként tekintett arra a férfire, akit a férjének mondtak. Semmire sem emlékezett a közös életükből. Felépülése során Paige egy kicsit az események bábja lett. Akaratnélküli valaki, akiről maga sem tudta, hogy ki? Visszakerült 5 évvel ezelőtti énjébe, élethelyzetébe. Ott sem látott igazán tisztán. Azt hitte, úgy talál magára, ha a régi életét folytatja, a tanulmányait a jogi egyetemen, kapcsolatát egykori vőlegényével, Jeremyvel és ismét otthon él a szüleivel.

Jogos volt a kérdés, ha nem emlékszik Leora, honnan tudja, hogy szerelmes belé?

Paige megpróbálta kideríteni, mi lehet az ötévnyi űr mögött. Kételyek gyötörték. Mitől változott meg? Hogy lehet, hogy most egy tetkó van a hátán és vegetáriánus? Mi volt az oka, hogy elköltözött a szüleitől? Miért választotta a művészeti főiskolát a jogi egyetem helyett? Hitetlenkedve fogadta azt is, hogy neves szobrász lett belőle. Miért cserélte le régi vőlegényét, Jeremyt Leora? Csodálkozva nézi ujján a karikagyűrűt. Nem érti. Az esküvői felvétel mintha nem is az ő esküvőjéről készült volna! Sötétben tapogatózott és nem talált rá régi életére. Nehéz helyzetben volt, de Leonak, aki tiszta fejjel élte meg a történteket még nehezebb. Paige szinte mindenre másként reagált, mint a közös életükben. Megpróbálta kirakni az életét a fotóival. Nem jutott előrébb. Nem emlékezett, hát beletörődött. Még csak kísérletet sem tett, hogy kiderítse, milyen érzések fűzik Leohoz. Pattanásig feszültté vált a kapcsolatuk. Leo állandóan falba ütközött. Csak ő harcolt a szerelmükért. Neki Paige volt a családja és most ez elveszni látszott. Paige nem írt naplót. Bizonyítékot akart. A telefonról meghallgatott üzenete Leonak nem volt elegendő. A közös barátaiktól, a kedvességüktől hisztériás rohamot kapott. Csak feszengett, régi életében sem talált magára. Tudta, hogy eltévedt még a saját életében is. Leoval távolságtartó maradt.

Leo is kínlódott, szenvedett. Mennyire fájt neki, hogy a felesége már nem a felesége! Meg sem ölelheti, meg sem csókolhatja. Végig kellett néznie, hogy, Paige egy másik világban él és ő nem részese e világnak. Nem tehetett mást, kénytelen volt elengedni. Hagyta, hogy a saját útját járja. Egyszer már elnyerte a szívét. És most újra meg kell hódítania! Beteljesedhet-e újra a szerelmük? Eredetileg az amerikai Carpenter házaspár, Kim és Krickitt élte át a történteket. Kim sose nyerte vissza az emlékezetét, de újra egy pár lettek. Paige és Leo? Nekik lesz második esélyük? Megtalálják újra a szerelmet?

A történetet négy forgatókönyvíró, Jason Katims, Abby Kohn, Marc Silverstein és Michael Sucsy dolgozta fel. Michael Sucsy egyben a film rendezője is volt. Hétköznapi környezetben hétköznapi dialógusok, megfűszerezve igen megható, szívet melengető és a együvé tartozásuk, közös fogadalomtételük gyönyörű jeleneteivel. Szép munka. Michael Sucsy a rendező Paige alakját emelte ki. Valójában ő volt a film főszereplője. Lassú tempót diktált, hiszen lassan törtek fel az emlékfoszlányok sérült fejéből. Sikerült éles kontrasztot teremtenie. Mintha két különböző párról szólna a film. A film elején egy boldog, felhőtlen szerelmes együttlétben lubickoló párt látunk, aztán egy egymásra riadtan néző, egymástól egyre távolodó férfit és nőt, mintha már nem is egy pár lennének. A megismerkedésük és újraismerkedésük keretébe illesztett történet valójában Paige emlékeinek újraélése volt. A rendezőnek szinte a film végéig sikerült bizonytalanságban tartani a nézőket, hogy lesz-e happy and vagy sem.

Channing Tatum pályafutását táncosként és modellként kezdte. Színészi karrierje epizódszerepekkel 2004-ben indult. Leo szerepében nemcsak szépfiú volt. Szerelmes férjként hihető, nagyon emberi. Kissé visszafogott volt a játéka, bár ez betudható a benne feszülő indulatok kordában tartásának is.

Rachel McAdams Paige szerepében a boldogságában lubickoló asszonyként tetszett igazán. Az igazi kihívás számára a személyiségváltozás ábrázolása volt. Amnéziás áldozatként úgy tűnt, nemcsak az emlékeit, az érzéseit is elveszítette. Érzéketlenül élte meg, játszotta el a régi Paige-t. Bár ez felróható a forgatókönyvíróknak is. A világban újra megkapaszkodni akaró Paige bizonytalanságát, tétovaságát hangsúlytalanul adta vissza. Csupán akkor élénkült fel, szerepe szerint is a játéka, amikor végre partner volt Leo erőfeszítéseiben, az újraismerkedésben. Innentől kezdve a történetben benne volt a régi Paige visszatérésének ígérete. Rachel McAdams ebben a filmben inkább szép volt, nagyon szép, mint tehetséges. De ketten együtt mégis kiegyensúlyozott alakítást nyújtottak. A romantikus, szerelmes filmeket kedvelők biztosan a szívükbe zárják őket.

Szerző : Novák Edit

Rendező: Michael Sucsy
Forgatókönyvíró: Jason Katims, Abby Kohn, Marc Silverstein, Michael Sucsy
Zeneszerző: Michael Brook, Rachel Portman
Operatőr: Rogier Stoffers
Producer: Gary Barber, Roger Birnbaum, Jonathan Glickman, Paul Taublieb
Vágó: Melissa Kent, Nancy Richardson

Játékidő: 104 perc
Megjelenés: 2012.

Néhány kép a filmből:

Fogadom (The Vow) Fogadom (The Vow) Fogadom (The Vow) Fogadom (The Vow)

Képek : port.hu

Thanks for rating this! Now tell the world how you feel - .
Hogy tetszett?
  • Inkább nem
  • Talán
  • Nem rossz
  • Elmegy
  • Tetszik

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.