Irány Eldorádó (The Road to El Dorado)

Színes, amerikai rajzfilm.

Tartalom, rövid leírás:

Egy kis lazításképpen most a 2000-ben megjelent, Irány Eldorádó című rajzfilmet vizsgálnám meg. Kismilliószor láttam már, úgy hogy miért ne néztem volna meg még egyszer?! Egy kis nosztalgia sosem árt. Manapság elég ritka az igényes rajzfilm, de hál’ istennek mi még abban a korban nőttünk fel, amikor ez még másképp volt és tucat szám jelentek meg a jobbnál-jobb rajzfilmek. Ebbe a halmazba tartozik a Dreamworks ezen produktuma, amely garantált szórakozást tud nyújtani kicsiknek és nagyoknak is egyaránt.

A történet egy kicsit rendhagyó, hercegnő/herceg mentes, nincsenek beszélő állatok, sem gonosz boszorkák. Ez próbált a földön maradni történet szempontjából (már amennyire), némiképp valós dolgokhoz nyúlt. Ugyanis Eldorádó nem csak a rajzfilm szüleménye, nagyon sokáig hittek benne és kutatták a legendás, utópikus aranyvárost, amely elvileg Dél-Amerikában található. Szintén megjelenik benne Cortes, a spanyol konkvisztádor, ezáltal is valós alapokra helyeződik a történet. Ám mindez ne riasszon vissza senkit. Csak azért, mert a Dreamworks kevesebbet szív, mint a konkurencia (Disney), még nem jelenti azt, hogy a filmjeik ne lennének legalább annyira fantáziadúsak. És ha már megemlítettem a konkurenciát, akkor tudni kell, hogy ez a két filmgyár a mai napig is folyamatosan verseng egymással, ebben az esetben az Irány Eldorádó konkurens párja a szintén 2000-ben megjelenő Dínó című Disney kreálmány volt. Ebből is látszik, hogy körülbelül az ezredforduló környékén jelentek meg az animációs filmek. Persze ezelőtt is voltak animációs filmek (pl. Toy Story), de a technika igazán közönség zsáneré csak 2000 után vált. Innentől kezdve a Dreamworks is felhagyott a rajzfilm formátummal, ekkortájt adta ki a Shrek első részét. Na de kicsit eltértem a témától.

Nagyjából a 16. századi Spanyolországból indulunk, itt ismerjük meg a film két főhősét, Tuliot és Miguelt. A két nagy dumás csavargó egyik nap elnyerik kockán az Eldorádóba vezető térképet, de a vesztes banda hamar rájön, hogy cinkelt kockákkal játszottak, ezért üldözőbe veszik őket. A nagy menekülés addig fajul, míg végül Cortes hajóján kötnek ki. Innen sikerül megszökniük egy csónakkal és csodák-csodájára Dél-Amerika partjára mossa őket a tenger. A térképet követve megtalálják Eldorádót, az inkák lakta aranyvárost, ám ekkor nem várt fordulat jön: az inkák Istenként tisztelik őket. Természetesen az arany miatt vágtak bele a kalandba, ezért nem egyszerű a feladatok. Pár napig játszaniuk kell az Istent, hogy aztán a szajréval visszamehessenek Spanyolországba.

A két barát személyisége kezdetben nagyon megegyezik, aztán szépen lassan kibontakoznak az egyéniségek. Itt érdemes megemlíteni, hogy számos érzelmet felsorakoztat a film. Érdek ütközik érdekkel, álláspont ütközik állásponttal, valamint materiális- és eszmei értékeket állít egymással szemben. Ezek a dolgok persze konfliktusokat szülnek, amely eleinte kimerül a két spanyol és az inkák közti ellentétben, de ahogy haladunk a történetben, egy idő után a két barát nézőpontja is eltérni látszik. Na azért nem egy mély drámáról van szó, sem egy brazil szappanoperáról. Nem elfelejtendő, hogy első sorban gyerekeknek készült az alkotás, éppen ezért kellőképpen zajlanak az események is. Bár a cselekmények nem túl mozgalmasak, (tekintve, hogy a film 90%-a Eldorádóban játszódik,) de azért így is kapunk bőven izgalmat és szórakozást. Kiváltképp emlékezetes része a filmnek, amikor az inkák bemutatják, hogy mi a helyi sport. Mindezek mellé egy bámulatosan látványos animáció társul, Eldorádó városa még így lerajzolva is meseszép. Az elejétől kezdve a végéig filmeket megszégyenítő hangulattal bír a film, komolyan, ezt meg kell tapasztalni.

Mit is mondhatnék egy olyan mesefilmről, ami tökéletes a kategóriájában és nem mellesleg gyerekkorom nagy kedvence? A Dreamworks ismét bebizonyította, hogy nem csak a Disney tud minőséget letenni az asztalra. Örök kedvenc marad és még egy jó párszor biztos újranézem. Aki egy kellemes kikapcsolódásra vágyik és persze vevő az ilyesmire, annak kiváló szórakozást tud nyújtani az Irány Eldorádó.

Szerző : Csík Béla

Rendező: Bibo Bergeron, Eric Bergeron, Will Finn, Don Paul, David Silverman
Forgatókönyvíró: Ted Elliott, Terry Rossio
Producer: Brooke Breton, Bonne Radford
Executive producer: Steven Spielberg, Jeffrey Katzenberg
Vágó: Dan Molina, John Carnochan, Vicki Hiatt
Zeneszerző: Hans Zimmer, John Powell

Játékidő: 89 perc
Megjelenés: 2000.

Néhány kép a filmből:

Képek : port.hu