A hullaégető (Spaľovač mŕtvol)

Fekete-fehér, csehszlovák filmdráma.

Tartalom, rövid leírás:

Sem a néhai Csehszlovákiára, sem úgy általában a keleti régióra nem volt jellemző a horrorfilm készítés korábban (most is igen ritka), míg mondjuk Anglia és Olaszország az 50-s évek végétől már élen járt a műfaj finomításában és továbbgondolásában. Az angol Hammer stúdió újraértelmezte a Drakula mítoszt, pikánsabb erotikusabb és nem utolsó sorban, naturalisztikus részletekben gazdagabb filmeket készítettek amerikai elődjeiknél. Mario Bava Gogol Víj kisregényét gyúrta át, hogy megalkothassa A démon maszkját az olasz horrorok talán legnagyszerűbb darabját. A Cseh filmekről legtöbbünknek valószínűleg legendás szatirikus hangvételű vígjátékaik jutnak elsőként eszünkbe, Jiří Menzel, Milos Forman korai munkássága a cseh újhullám fontos építőköveivé váltak. Érdekes módon mire az újhullám a 60-s évek végére kifulladni látszott, Juraj Herznek mégis sikerült valami rendkívülit és kivételeset alkotnia ez pedig A hullaégető.

A II. világháború kezdetén járunk, Csehszlovákiába is begyűröződik lassan a rasszizmus szele, mindeközben békésen éli átlagos életét feleségével és gyermekeivel Kopfrkingl a hullaégető. Első látásra főszereplőnk, bizarr krematóriumi munkáját leszámítva maga a megtestesült jó modor és kellem, az emberek imádják, a társaság krémjének tagja. Kopfrkingl élete tökéletesnek tűnik, ám megjelenik a náci rezsim és meggyőző ajánlatuknál fogva beléptetik a pártba annak ellenére, hogy felesége, gyermekei anyja maga is zsidó. A férfi folyamatos belső küzdelme ettől kezdve egyre erősödik, majd bekövetkezik elméje teljes kettészakadása, kíméletlen szörnyeteg válik belőle.

A filmtörténeti csomópontnak is tekinthető Psycho után a zavarodott elméjű figurák egyre többször nyújtottak témát a filmkészítőknek. Szintén 1960-ból Michael Powell Peeping Tomja a voyerizmus parafíliát felhasználva állította középpontba (anti)hősét, aki gyermekkori traumájának hatására válik hidegvérű gyilkossá. Az 1990-s Bárányok hallgatnak óta pedig határozottan trendivé vált a gyilkos főszereplő ábrázolása (napjaik Dexter fanatizmusáról nem is szólva). A hullaégető e két időszak közé tehető és nem véletlen, hogy Hannibal Lectert megemlítettem, a két karakter között meglepően sok közös vonást fedezhetünk fel. Kopfrkingl az első percektől elbűvölő, művelt személy benyomását kelti, az a fajta ember, akiben könnyedén megbíznak mások és támpillérnek ott áll mögötte a tökéletes család illúziója. Német származása eleinte csak tipizált momentumokban nyilvánul meg, mint pontosság, precizitás, hidegvér. A váltás a rezsim megjelenésekor következik be, az áriáról való meggyőződésükkel mondhatni bogarat ültetnek a fülébe és hatására felülvizsgálja eddigi életét.

A film szimbólumokban gazdag szüzséje több visszatérő elemmel mélyíti a végeredményt. Ilyen például a tibeti tanítás egy-egy gondolata, amivel Kopfrkingl rendíthetetlenül példálózik. Az élet múlandósága és a szubjektum pusztulása számára csak a földi világ szenvedésének végét jelenti. Halál a megváltás, a megvilágosodás előtti utolsó lépés mondja, majd büszkén a magasba emeli a dalai láma tanításairól szóló könyvet. Ez a könyv stilizált formában többször felbukkan a filmben, gyakran csak néhány pillanatra, amikor a számára kiemelkedő fejezetek szorosan kapcsolódnak életéhez. A groteszk történéseket az operatőr Stanislav Milota bravúros kameramunkája egészíti ki. Alfons Mucha cseh képzőművész munkából ihletet merítve sötét tartalmú, expresszív képeket rögzít édeskés eleganciába burkolva. Kopfrkingl eszmefuttatásai alatt a filmben gyakran láthatók közeli felvételek, melyben a szereplő arca szinte ránk mered, de ezeket a zoomokat állandóan megtörik más képek, események, flashback szerű beékelése. Minden egyes ilyen bevágás, megfelel a főszereplő agyán átvillanó kósza gondolatnak, ezek szinte bizarr érvekként funkcionálnak kegyetlen tettei mellet.

Összességében elmondható, hogy A hullaégető azon filmek sorát gyarapítja, ahol minden egyes dolog a helyén van. Kitűnő színészek, remek rendezés és az operatőri munka, világviszonylatban is a legjobb alkotások közé emeli a hullaégető történetét. Érdekes módon a 60-s évek végén nem tiltották be a filmet merész témája miatt, náciellenessége a megtűrt filmek csoportjába bérelt neki helyet. Juraj Herz 1981-ben a Vámpír négy keréken c. filmmel újra a horror műfaja felé kacsintott bár ezúttal megspékelte némi sci-fi elemmel. Zárásként hozzátenném, hogy aki teheti, nyugodtan tegyen próbát a film szinkronos verziójával, mert rendkívül jól sikerült, Gálvölgyi János felejthetetlen alakítást nyújt Kopfrkingl magyar hangjaként.

Szerző : Keresztes Gergely

Forrás : Premier MoziMagazin 2011/Október

Rendező: Juraj Herz
Író: Ladislav Fuks
Forgatókönyvíró: Juraj Herz, Ladislav Fuks
Zeneszerző: Zdenek Liska
Operatőr: Stanislav Milota
Vágó: Jaromír Janácek

Játékidő: 100 perc
Megjelenés: 1968.