Sorstalanság – Könyv vagy film?

Színes, magyar filmdráma.

Sorstalanság - Könyv vagy film?

Tartalom, rövid leírás:

Szabó István filmrendező véleménye az, hogy a remekműveket nem érdemes adaptálni, mert azok mindig az eredeti formájukban a legjobbak. Nehéz feladat egy másik műfajban úgy visszaadni egy művet, hogy az ne veszítsen semmit az értékéből. Ha valaki mégis erre vállalkozik, azon kell elgondolkodnia, hogy tud-e többet nyújtani annál, amit az alkotás eredeti formájában kínál, hozzá tud-e tenni valamit. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy az írott és a látott dolgok között hatalmas különbség van. Attól még, hogy valami leírva nagyon hatásos, nem biztos, hogy filmként is jól működik.

Koltai Lajos mindezek ellenére valamint, hogy korábban még nem rendezett filmet, megpróbálkozott egy irodalmi adaptációval. A Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényéből rendezett 2005-ben filmet. A forgatókönyvet is Kertész írta, ennek ellenére Koltai keveset tudott visszaadni abból, amiről a könyv szól. Ennek a regénynek számomra az volt a varázsa, ahogyan egy 14 éves fiú szemén keresztül az író bemutatja, hogy hogyan lehet hozzászokni a legborzalmasabb dolgokhoz is, ha nem tudunk rajtuk változtatni. Hogyan válik valamilyen szörnyűség természetessé és hogyan tud ez később hiányozni. Kertész mindezt a legnagyobb egyszerűséggel meséli el Köves Gyuri szavaival. A regényt az ő gondolatai és belső monológjai alkotják. Az elbeszélő módja nagyon tárgyilagos, sokszor olyan érzést kelt, mintha kívülről figyelné magát és az eseményeket. Nem lázadozik a sorsa ellen, mindent a lehető legnagyobb természetességgel fogad. Mindenkinek van valamilyen vágya, álma, csak neki nincsen. Az egyetlen, ami intenzív érzéseket vált ki belőle, az az éhség. Néha olyan, mintha fel sem fogná, hogy mi történik vele. Vagy egyszerűen csak nem érdekelné. „Ma nem mentem iskolába” ezzel a rövid, tárgyilagos mondattal kezdődik a regény. Camus hatását érezhetjük itt, aki hasonlóan kezdte a Közöny-t. Köves beszámolója furcsa, szaggatott. Egyszerű. Kertész ezzel is a tényszerűséget akarta érzékeltetni. Ő mindent úgy mondott el, ahogy történt. Nem ítélkezett és nem akart meghatni senkit.


Koltai viszont igen. Ő egy sikerfilmet szeretett volna rendezni. Valamit, ami megrázó és megindító. Amire beömlenek a nézők a moziba, majd zokogva jönnek ki róla. A könyvben megjelent természetességgel ellentétben, ő a koncentrációs táborok borzalmát akarta éreztetni. Pont azt mutatta be drámaian, amit Kertész lázongás nélkül, elfogadással és tényszerűen mondott el.

Koltai nem bírta levetkőzni operatőr mivoltát. A film gyönyörűen felvett, oda nem illő képek sora és ez megint teljesen szembe megy a történet egyszerűségével. A hangsúly egyértelműen a látványra van helyezve, egyes jelenetek már-már giccsbe hajlanak. Ennio Morricone egyébként nagyon szép zenéje csak fokozza az elviselhetetlen pátoszosságot.

Gyurihoz nem lehet közel kerülni a film során. Abból, hogy mi zajlik benne vagy, hogy milyen hatással vannak rá az események, semmit nem lehet érzékelni. Nem izgultam érte, sőt inkább idegesített a monoton hangja és az arca, amin semmiféle érzelem nem jelent meg.

A táborban Gyuri nem tudta, hogy milyen nap van, mi mikor történik. Ezt a felbomlott időt Kertész a regény töredékes szerkezetével érzékeltette. A film ezzel szemben összefüggéstelennek tűnő jelenetek halmaza. Nehéz volt követni, hogy mi történik.

Attól még, hogy egy könyvben ez a daraboltság működik, egy filmben kifejezetten idegesítő, ha nem derül ki, hogy mi miért és mikor történik.

A filmből kimaradt a regény egzisztencializmusa, ehelyett inkább amerikanizálták a történetet a nagyobb siker reményében. Pallér úr képében Schindler jelenik meg, az amerikai katona pedig a koncentrációs tábor felszabadításakor az amerikai hős megtestesítője.

A történetnek keretes a szerkezete, az otthoni jelenetek fogják közre a lager jeleneteket. Az elején és a végén Gyuri ugyanazokban a helyzetekben találja magát, csakhogy már máshogy tekint rájuk. Hazatérése után senki nem érti meg, hogy mi történt vele, nem is akarják megérteni, tartanak tőle. Ő sem találja a helyét. Az otthoni részek közül a villamosos jelenetet és a találkozást a régi szerelmével nagyon erőltetettnek éreztem. Olyan érzésem volt, mintha még nyilvánvalóbbá akarták volna tenni azt, ami egyébként is az. Mintha el akarták volna magyarázni, hogy miről szólt a film és mi a tanulsága, hátha valaki nem értette meg magától.

A film legvégén becsapva éreztem magam. Megtévesztőnek tartom Köves monológját az utolsó jelenetben. Mintha Kertész záró sorait használták volna fel arra, hogy egy jó film látszatát keltsék az emberekben és mindenki úgy álljon fel a székből, hogy milyen remek filmet látott.

A film egyetlen létjogosultsága az, hogy egy fontos problémával foglalkozik és lehet abban reménykedni, hogy azok, akik megnézték, esetleg kedvet kapnak hozzá, hogy a könyvet is elolvassák, így több emberhez eljuthat.

Szerző : Czér Polly

Rendező: Koltai Lajos
Író: Kertész Imre
Operatőr: Pados Gyula
Jelmeztervező: Szakács Györgyi
Zene: Ennio Morricone, Lisa Gerrard
Gyártásvezető: Baló Sándor
Vágó: Sellő Hajnal
Látványtervező: Lázár Tibor

Játékidő: 140 perc
Megjelenés: 2005.

Angol nyelvű előzetes:

Néhány kép:

Sorstalanság - Könyv vagy film? Sorstalanság - Könyv vagy film? Sorstalanság - Könyv vagy film? Sorstalanság - Könyv vagy film?

Képek : port.hu

Thanks for rating this! Now tell the world how you feel - .
Hogy tetszett?
  • Inkább nem
  • Talán
  • Nem rossz
  • Elmegy
  • Tetszik

Foxx.hu – Öltöztetünk, egyedivé teszünk
Foxx.hu - Egyedi filmes pólók és egyéb ajándéktárgyak

Ez is érdekelhet...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás